Az utóbbi két bejegyzés után itt egy harmadik "csalódásos" - remélem, a következőben majd valami pozitívabb dologgal tudok előállni, de sokszor - ahogy jelen esetben is - ez nem rajtam múlik, történnek dolgok, amelyekről szeretnék írni, akkor is, ha nem csupa öröm és mosoly.
Bár már évek óta nem ünneplem a karácsonyt (nem vagyok hívő, ajándék gyanánt nem sok mindennel lehetne meglepni, hiszen a párommal amúgy is beszerzünk mindent, amire szükségünk van és megoldható), viszont történt az, hogy egy karácsonyi ajándékozós játék keretében (tudom, kicsit ellentmondásos, a "karácsony" itt jelképes inkább, az ajándékozáson volt a hangsúly), szóval egy szintén vegán lányt húztam, és ha már ennek apropóján lett elindítva az esemény, gondoltam, teszek bele pár szaloncukrot. Nekem nincs kifejezetten kedvenc márkám, valami fehércsokis-konyakmeggyeset sikerült előző évben találni, amiben nem volt semmi oda nem illő, de idén nem volt sajnos.
forrás: wikipedia |
Mivel az említett ízesítésűt a közeli Parolában szereztem be (akinek nincs a környékén, egy CBA-jellegű, ám általában annál kisebb vegyesboltról van szó), gondoltam idén is lesznek olyan kedvesek, és megmutatják a dobozokon szereplő összetevőket. Igen ám, de a dobozok a polcon voltak (múlt évben kivágták a kartonból az összetevőket tartalmazó kis listát, kártyaszerűen lehetett végignézegetni őket), most viszont ünnepi csomagolóanyagba voltak beburkolva.
Kérdeztem az eladó hölgyet, hogy van-e esély megnéznem, melyik nem tartalmaz tejet, tojást, stb., azt ígérte, hogy szívesen segít, viszont jöjjek vissza valamelyik nap estefelé, amikor kevesebben vannak, mert szűkös a hely, sokan vannak, de semmi akadálya.
Ezzel egyet is értettem, körülbelül két hét elteltével vissza is mentem, hogy akkor milyen jó, hiszen rengetegféle szaloncukor van a boltban, legalább egy tucatnyi, ha múlt évben találtam ehetőt, idén is fogok. Csakhogy amikor a másik eladó hölgytől arról érdeklődtem, hogy akkor szabad-e megnézni az összetevőket, megkaptam, hogy kizárt dolog, mert a dobozok be vannak csomagolva, ő nem fogja szétszedni. Kérdezte, és ha esetleg valaki allergiás? Némi lesajnálást éreztem a tekintetében, megvonta a vállát. Na mondom szép, akkor veszek máshol, erre nem reagált.
Igazán azt fájlalom csak, hogy ha már törvény írja elő (ráadásul 2011 óta... részletesebben itt), hogy a készítmények összetevőit kötelesek feltüntetni (egy csomó más dolog mellett), akkor hogyan veszi bárki a fáradságot arra, hogy ezt felülbírálja azzal, hogy - rendben, nem teszi ki a polcra a termékek mellé - de még külön kérésre sem hajlandó megmutatni a listát? Mivel az első eladónő meglehetősen segítőkész volt, ebből kiindulva azon múlik csak a szabályosság, hogy épp ki van a pultban? És ha pont egy NÉBIH-es ellenőr vagyok?
A nevetséges az, hogy az üzletlánc másik kis boltjában egy az egyben ki vannak függesztve az összetevős táblácskák a szaloncukros dobozok mellé, úgyhogy pont eddig tartott volna nekik is kitenni, ráadásul - feltételezem - nem kevés vásárlói kérdezősködéstől, azaz pluszmunkától kímélték volna meg magukat.
(Az Alsólövér utcai Parolát nem ajánlom ilyen szempontból, a Magyar utcában találhatót viszont igen - kár, hogy utóbbiban kisebb a választék, ha jól láttam, még nem volt időm kibogarászni... viszont a csomagba nem került bele sajnos, ugyanis későn találtam rá.)